2. As I lived it: III. SzJG találkozó <3

*Nem tudtam továbbírni a szöveget megint (?? -.-"), úgyhogy itt folytatódik. :) xxx

Az elsőt egy második bemelegítés követte, szintén a fent említett angol fiúbanda egyik számával, a What Makes You Beautiful-lal, amit már én is végig őrjöngtem (You don't know, you're beautiful :D). Ez, ha lehetséges, mégjobban feldobta a hangulatot, mindenki jól érezte magát. :) Aztán Benjivel elkezdtek tanulni egy tánckoreográfiát, először egy Jacko-számra, aminek egy részét mi is láttuk, majd gondoltuk kimegyünk, és most megcsináltatjuk a csillámfeliratot, mert biztos nincsenek sokan. Aha. A kis naivok. :D Jó, annyira nem volt durva, mert én például az előző találkozón kb egy és háromnegyed órát vártam arra, hogy sorra kerüljek, most maximum egy fél- háromnegyed óra volt. Csak közben majdnem neki mentünk fejjel a falnak, mert vagy ötvenszer lejátszottak Justin Bieber Bójfrendjét, nyilván erre is valami koreográfiát tanultak meg, aztán meg egy Bruno Mars szám, amiben olyan, mintha azt énekelné, hogy "OCCULAULAULA", ami később rájöttem, hogy "Oh, too loooouuud", vagy mi. :''DDDDDD Na jó szóval végigszenvedtük a várakozást, mert tényleg az összeset lenyomatták kétmilliószor. Közben azon gondolkodtunk, hogy milyen mintát/feliratot válasszunk, Dóri Londont szeretett volna, de nem engedték :/, így lett neki I<3 CORTEZ, Adri a nagy "Gríííndééj" fan természetesen kiharcolta magának ezt a feliratot is, plusz mellé egy peace jel. :) És én mostanában egy nagy szerelmemmé vált dolgot választottam (nem, még mielőtt valaki Damonre gondolna, mást valasztottam, de nem mondom, hogy nem gondolkodtam rajta :''DDD <3), tehát végül NEW YORK-ot választottam <3, ami jó színes lett. Igazából a csillámfestőnek elmondtam, hogy köze van az SzJGhez (Corteeeez<3), de simán belement, főleg, mert hamarosan megy oda. Úgyhogy NY-ról beszélgettünk. ^^ Közben még mindig ment a tánc, de akkor már a verseny nyerteseit választották. Az első helyezet egy egyhónapos táncbérletet kapott Benjiék stúdiójába. Aztá. Egy kicsit nagyobb szünet következett, kajáltunk meg Ready Or Not, meg minden. Ezután következett a Kérdezz- felelek Leiner Laurával, ami szintén úgy telt, hogy 10 másodpercenként hatalmas ovációt váltottak ki a mi szeretett írónőnk szavai. :) Számomra nem nagyon voltak újdonságot, talán leginkább a Kalauzzal kapcsolatban kaptam szamomra addig ismeretlen információkat. Ilyen volt például, hogy egy törzsolvasó rajongója rajzolta az illusztrációkat, amik nemcsak a főszereplőkről, hanem jelentrajzok is lesznek. Kimaradt oldalak a könyvből, elvetett borítótervek, Haller tantárgya, szülők nevei, valamint lehet, hogy belekerül a CORTEZ ILLAT! Mármint ez nem azt jelenti, hogy a könyvnek, vagy az oldal, ahol le lesz írva olyan illata lesz, csak a megkapjuk a nevét a parfümnek. :) Valamint több szó esett az április 11.-én elkezdődő szjger.hu-ról is, ami szintén érdekes volt. Nagyon jó volt, bár elég kényelmetlen helyen és pozícióban kellett végigülni azt az egy órát, de nem számít, mert kibírtuk. Úúú, és utána jött a nap egyik legjobb része, a karaoke! Ez úgy nézett ki, hogy a színpad két oldalán fel lett állítva egy-egy álvány, amikre vetítették rá a dalszövegeket. Sanyi és Bence volt a közvetítő, Misi meg a technikus. Mindig mondtak egy számot, és 1-4 emberig lehetett jelentkezni. Na, most megpróbálom összeszedni, hogy mik voltak:
~ Fluor: Mizu, mizu, mizu? (2x is volt)
~ Michael Jackson: Billie Jeans
~ Keane: Somewhere Only We Know
~ Beyoncé: Halo
~ Britney Spears: One More Time
~ Hooligans: Királylány
~ Oasis: Wonderwall <3
~ Avril Lavigne: Girlfriend
~ Green Day: Basket Case
~ Taylor Swift: You Belong With Me <3
~ Wham: Last Christmas :D
~ Magna Cum Laude: Vidéki sanzon
Remélem mindet beleírtam, a sorrend nem azonos az akkor elhangzottal. De wow, nagyon- nagyon jó volt, istenem! Végigüvöltöttük a számokat, hihetetlenül fantasztikusan nagy élmény volt számomra! Olyan hangulatot csinált, aki akart énekelt, aki nem, az tapsolt. Ugráltunk, lengettük a karjainkat... Egyszerűen szuper volt! Majd következett a nap utolsó előtti programja, a tombola. Két program között mentünk kérni tombolákat még korábban. Dórié volt a 94F, Adrié a 90J, enyém meg a 90F. Bizony, nem felejtettem el, hogy a legutóbbi találkozón 90-es számmal nyertem, csak akkor C-vel. Most nemcsak 8 óriásplakátot sorsoltak ki, hanem 16-ot (!!), tehát mindegyikből kettőt. Tavaly csak hetet sorsoltak, így is enyém lett a Barátok!!! :') Szóval zajlott a sorsolás, sorra mondták ki a nyerteseket, többször előfordult, hogy olyan számot húztak, aminek nem volt gazdája, ezért azoknál újat húztak, de a mi számaink nem hangoztak el. :( A sorsolás vége felé a Laurának szánt apróságommal a kezemben odamentünk közel a színpad lépcsőjéhez, mert ezután következett a fotózkodás, dedikált kártyák kiosztása, veszélgetés a drága írónőnkkel. Tehát mi gondoltunk erre, ezért befurakodtunk, mert már alapból állt ott egy szép tömeg. Már levegőnk alig volt, nyomorogtunk, borzasztő volt. Tízesével mentek fel, mert nem volt idő arra, hogy kettesével készüljenek a közös fotók. Úgy kb az 5.-6. tízes csoportként jutottunk fel. Velünk volt a szülinapján felköszöntött Kyra, a többiek meg folyamatosan dumáltak :D Megcsinálták a képet rólunk a képet, majd odaadtam a képet Laurának, amelyen összevágtam Jonathan Davisszel, mert Twitteren volt egy igazi közös képük, ahogy a Korn frontembere fent van a színpadon, Laura pedig messziről nézi. Ezért gondoltam, hogy csinálok egy közös képesebb közös képet. :D De nagyon tetszett neki, nevetett rajta. :) Aztán még fent voltunk egy ideig, mindenkit megölelt <3, majd lementünk. Útközben kértünk dedikált kártyát, ami valami rohadt jól néz ki. Kértem az én drága Twitteres (őrülten maximalista) Szaszámnak :D, illetve két fiatalabb Twitteresemnek is, Kincsőnek és Nikinek. :) Nekik elküldöm postán. <3 Aztán kijutottunk a dzsungelből a cuccainkhoz, és eszünkbe jutott, hogy csináljunk képeket. Megkértünk egy lányt, aki tök kedvesen el is készítette a fotókat, majd csináltunk kettesével is. Volt egy "Twitteres style", amin a Dórival pózolunk, illetve egy én és Adri formáció. Majd elindultunk ki a PeCsából. Hatalmas élményekkel túlfűtve sétáltunk a Városligetben, majd búcsúzkodtunk. Sajnáltam, hogy Dórit nem látom egy ideig, mert egy nagyon-nagyon aranyos lányt ismertem meg benne, és ezúttal is hálás vagyok a Twitternek, hogy ilyen fantasztikus emberekkel találkozhatok általa. Egy "Csokoládés puszedli!" köszönéssel elváltak útjaink, ő a parkoló felé, mi meg a villamoshoz mentünk ezen a szép napsütéses délutánon.

Mindent összevetve egy csodálatos élménnyel gazdagodtam, ami örökké életem egyik legjobb napja marad. Köszönöm a mi eszméletlen írónőnknek, Leiner Laurának, aki nélkül ez az egész nem valósulhatott volna meg. Remélem hamarosan találkozunk! :) <3