writing is a never ending story

Nem tudom, hogy nézitek-e még ezt a blogot, új részt vagy információt várva, de sajnos úgy tűnik, hogy véget ért ez a sztorim is. Igen, elég gáz, hogy egy blogot sem tudok sokáig írni, de nem mindig feltétlenül csak az én hibám. Én igyekszem, tényleg igyekszem, mert nagyon szeretem ezt csinálni.

Blogokat ezentúl is fogok írni, és próbálok mindent beleadni, hogy ne érjenek azok is ilyen rövid idő alatt véget.

Ha kedveltétek a stílusomat, tartsatok továbbra is velem, mert tényleg mindig van valami, amin ügyködöm.

FOLYAMATBAN LÉVŐ BLOGJAIM: 

• we're not so different

Három tinédzser lány, egy idegen ország és a foci. Níla két barátnőjével együtt elutaznak Dél-Amerikába, hogy egy felejthetetlen élményben legyen részük, és bebizonyítsák, hogy igenis léteznek olyan női szurkolók, akik a játékért szeretik ezt a csodálatos sportot.
De ki zárja ki azt, hogy ez a szenvedély nem erősödhet meg még jobban?

Eközben lent a pályán egy 22 éves srác álma válik valóra élete első világbajnoki szereplésével. Legfőbb célja, hogy megnyerje csapatával a hazai rendezésű tornát és az emberek szívét. Ám időközben az ő szíve is rabul ejt valakit. 

• the world is ours 

Ez valójában nem egy folyamatos blog, viszont, ha érdekel titeket, elolvashatjátok eddigi életem legjobb napját részletesen. Hogyha lesz még részem hasonlóan számomra fantasztikus élményben (azért remélem, hogy igenis lesz), bővülni fog a blog tartalma..